Szegényedik a középosztály, egyre kevesebben élnek anyagi biztonságban

Magunk mögött hagytuk a válságot, már évek óta bővül a gazdaság, emiatt egyre látványosabb lett, hogy a fejlődés nem mindenkit érint ugyanolyan mértékben. Sőt, vannak társadalmi csoportok, amelyek egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. A megfizethető, biztonságos lakhatás már nemcsak a szegényebbeknek, hanem a középosztály tagjainak is egyre kevésbé számít alapnak. Ezzel egy időben a társadalmi mobilitás lehetőségei beszűkültek, aki szegény családba születik, annak egyre nehezebb kitörnie a szegénységből. Nem a tehetség és a szorgalom vezet sikerre, hanem a családfő iskolázottsága. Az OECD kiadott két jelentést, hogy lássuk, hol mekkora a baj.

Ha valamivel ki lehet kergetni a világból, akkor az az összes olyan bölcsesség, idézet, önsegítő könyv, hűtőmágnes, amiken különböző megfogalmazásban szerepel az, hogy mindenki a saját sorsának a kovácsa. Középiskolásként rengetegszer hallottam, leginkább a matektanárom mantrázta, amikor beírt valakinek egy egyest. Gondolom ezzel akarta jelezni, hogy nem az ő felelőssége, ha a diákjainak nem sikerül megtanulniuk valamit. Amikor az osztályban egytől egyig mindenki egyes dolgozatot írt, akkor se mondott mást.

Aztán a ballagásomon is elhangzott egy ilyen idézet, akkor már az alapítványi fenntartású iskola igazgatója olvasta fel papírból. Bár a város talán legrosszabb szakközépiskolájába jártam, az alapító-igazgató mindig nagyon komolyan vette magát, ami az ő pozíciójában azzal járt együtt, hogy minden lehetőséget megragadott, ahol felolvashatott néhányat a legsúlyosabb, veretes közhelyekből. Mindenki a saját sorsának a kovácsa, mondta, és közben elismerően bólogattak az iskola dolgozói: a saját lánya, a felesége meg még néhány távolabbi rokona.

De hogy jön ez most ide?

Ebben a témában mutatott be két friss kötetet az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet). Ezekben nincsenek vasműves, kalapálós hasonlatok, de ha lenne, akkor az valahogy úgy szólna, hogy

,,mindenki a saját sorsának a kovácsa, viszont a kovácsműhelybe 20 ezer a napijegy, a kalapácsot otthonról kell vinni, az üllőbérlés pedig plusz 10 ezer egy órára.”

Emiatt egyre nehezebb egyről a kettőre jutniuk azoknak, akiknek nincs sok pénzük. Az OECD kutatói az egyik jelentésben a társadalmi mobilitást vizsgálják, vagyis azt, hogyan lesz egy közmunkásból milliomos startupper, bár ez nyilván rossz példa, mert ezt nemzetközi adatgyűjtés nélkül is meg lehet válaszolni (sehogy), de az már nem ilyen egyszerű, hogy egy szegény családba születő gyereknek mennyi esélye van arra, hogy felnőttkorára kitörjön a szegénységből. Magyarországon a jelenlegi adatok szerint szinte semennyi, valószínűleg még az unokájának az unokája is nélkülözésben éli le az életét.

Az OECD becslése szerint nálunk hét generáció munkájával juthat csak el egy család a súlyos szegénységből (a társadalom legalsó 10 százalékától) az átlagos életszínvonalig. Az európai országok közül Magyarország számít a társadalmilag legkevésbé mobil társadalomnak Európában.

Persze az nem túl meglepő, hogy egy szalagmunkás gyereke sokkal kisebb eséllyel lesz értelmiségi, mint egy értelmiségi családba születő gyerek, és az sem teljesen új jelenség, hogy az emelkedő ingatlanárak és az ezzel együtt megugró lakhatási költségek miatt a középosztály egyre kiszolgáltatottabbá válik. Ezek sokak számára a mindennapokban is látható problémák. Az OECD két új kiadványa nem is áll meg itt, nem arra akarja felhívni a figyelmet, hogy baj van, hanem azt mutatja meg, mekkora a baj.

Ekkora:

  • a társadalom legkevesebbet kereső 25 százalékánál születő gyerekek harmada ugyanebben az alsó 25 százalékban fogja leélni az életét;
  • a legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinek csak 12 százaléka szerez diplomát, 42 százalékuk a középiskolát sem fejezi be, miközben a diplomás szülők gyerekeinél ez az utóbbi arány csak 7 százalék;
  • a kétkezi munkások gyerekeinek kevesebb mint a negyede tölt be magasabb szintű pozíciót.

A cikket az alábbi linken olvashatja tovább:

https://index.hu/gazdasag/2019/11/05/kozeposztaly_mobilitas_oecd_egyenlotlenseg_jovedelem_vagyon_sajat_sorsanak_a_kovacsa/

Szólj hozzá!