Cikiznek, hogy könyvmoly vagy?

Ne törődj vele, elmondjuk, hogy mit nyersz!

„Egy olyan gyermek, aki nem szokott hozzá a könyvekhez, valószínűleg élete későbbi szakaszaiban sem fog sokat olvasni. És mivel kevesebb szóval találkozik, nem tanulja meg elsajátítani a különböző értelmezési stratégiákat sem. Aztán ahogy halad előre a tanulmányaiban, ez a műveltségi hiányosság egyre nagyobb mértékben érezteti majd a hatását.
E téren egyébként meglehetősen lehangoló a kép: kutatások kimutatták, hogy a legkevésbé motivált olvasók a középiskolában egy év leforgása alatt pusztán 100 ezer szót olvasnak el. Ez bizony nagyon kevés, ha azt vesszük, hogy a középiskolás éves átlag valahol 1 millió szó környékén található.” (Barabási Albert-László / A képlet)

Akikkel már gyerekkorukban megszerettették az olvasást szüleik és tanáraik, azok a fiatalok nem is sejtik, hogy milyen kincset fektettek beléjük, szinte a jövőjüket alapozták meg! Ha valamikor, most mindenképp igaz, hogy az online világ tömkelege vonja el a figyelmet, s tart távol a tartalmas olvasmányoktól.

De mit nyerünk, ha mégis az olvasást választjuk, s faljuk a könyveket?

Nézzük, mindez hol kezdődik.

Szülőként nem értjük, hogy gyermekeink a legegyszerűbbnek tűnő könyveket, verseket is akár heteken át többször olvastatják el velünk, pedig ezzel a korai hangos olvasással máris egy felmérhetetlenül értékes készséget alapozunk meg.

A gyermekek szókincse ugyanis sokban függ attól, hogy mennyi szót hallanak csecsemőként. Kutatások támasztják alá, hogy a kisgyermekünknek való olvasással az odafigyelési és hallgatási képessége is javul, ami óvodai, majd iskolai munkájához pótolhatatlan alapot teremt. Nem beszélve arról, hogy a gyermekek memóriája is nagymértékben hozzátesz, és kíváncsiságuk, felfedezőkészségük s nem utolsó sorban motivációjuk is fejlődik.

S talán végig sem gondoljuk: a számunkra is nagy örömet okozó közös olvasás során gyermekeink a szavak, mondatok és történetek világában való kalandozás élményét a szülő jelenlétével kötik össze, ami pozitívan járul hozzá ahhoz, hogy az olvasás élménye számukra kellemes legyen nemcsak gyerekkorban, hanem a későbbiekben is.

A mesék megszokottól eltérő szóhasználata is beépül a gyermekek szókincsébe, amitől már iskolás korban gazdagabb szókészlettel rendelkeznek majd, ráadásul az olvasással gyorsul a nyelvtani szabályok elsajátítása is.

Mind a fentebb említettek, mind pedig a gyermek fonológiai tulajdonsága, ami a szavak belső szerkezetéhez való tudatos hozzáférést és a szavak eltérő méretű egységeire történő bontás képességét jelenti, elősegítik az írás-olvasás megtanulását, ami megalapozza a szövegértést, mindezek után pedig a gyermek, aki már jól megtanult kiskorában olvasni, az a későbbiekben is ügyesebb lesz ebben és így az olvasás további örömet okoz neki.

E rövid bevezető után nézzük meg az olvasás rövid és hosszú távú kihatását, miért érdemes sorra olvasni a könyveket, milyen képességeink fejlődnek ezáltal?

Mit kapunk még, illetve mit kapnak gyermekeink az olvasással, amellett, hogy az már önmagában is örömforrás?

Akár felnőttekről, akár gyermekekről legyen szó, egy megterhelő nap után – gyermekeknél még az otthoni tanulás előtt – érdemes az ágyon elterülve egy kicsit elmerülni egy izgalmas regény következő fejezetében, oldva a napi feszültséget, s egy ilyen aktív, de mégis pihentető tevékenység után a tanulás is könnyebben megy majd.

Felnőttként már tisztában vagyunk vele, hogy a tudás az egyik olyan dolog, amit a későbbiek során nem vehetnek el tőlünk: minden elolvasott oldal után nyitottabbak leszünk a körülöttünk lévő dolgokra, és magára a világra, ráadásul megszerzett műveltségünket rengeteg területen hasznosíthatjuk majd életünk során.

Látszólag evidensnek tűnik, de mégis az olvasás az, ami a társas kommunikációban, felsőfokú tanulmányaink során, és végül majd munkahelyi prezentációinkban is óriási hasznot hoz számunkra: hihetetlen módon bővíti és csiszolja a szókincsünket, magabiztosan állhatunk munka- és diáktársaink elé, hiszen a választékos kifejezésmód mondanivalónk hitelességét és súlyát emeli, magabiztosabban képviselhetjük mondanivalónkat.

Amikor gyermekünk olvas, végig sem gondoljuk, milyen egyéb képességei fejlődnek még: eszébe jutna bárkinek is, hogy egy izgalmas bűnügyi regény elmélyülése közepette, ahol a cselekmény minden szálára koncentrálni kell, milyen mértékben javul a memóriaképesség?

Vagy végiggondoltuk-e, hogy a koncentrálás, a figyelem összpontosítása egy adott dologra óriási érték lesz gyermekeink számára mind a tanulmányaik, mind munkahelyi tevékenységünk során?

Nem elhanyagolható továbbá annak ténye sem, hogy szókincsünk alakulása, valamint a gondolkodási, és érzelmi folyamataink kölcsönösen hatnak egymásra. Napi személyes, társas kapcsolatainkban folyamatos feladatunk empátiás érzésünk csiszolása: az olvasás gyerekkorunktól kezdve segít, hogy jobban megértsük önmagunkat és másokat. Aki a regényhősök fejével gondolkodik és megéli azokak érzéseit, az a napi kapcsolataiban is könnyebben érez együtt embertársaival.

Annyi bizonyos: a legkisebb befektetéssel behozhatatlannak tűnő előnyt adunk gyermekeink kezébe, ha megszerettetjük velük az olvasást. A fentiek fényében értelmetlen a kérdés, hogy mit veszíthetünk?

(Forrás: lifehack.org)

Szólj hozzá!