A SULIMOTIVÁTOR aktualitása – avagy a mesterséges intelligencia és digitalizáció jövőbeni hatása a az Alfa és Z generációra

Gondolkodtál már azon, hogy a mesterséges intelligencia, a digitalizáció milyen hatással lesz a munkaerőpiacra 5-10-15 év távlatában?

Beszélgettek arról akár otthon, akár baráti körben, hogy a továbbtanulási terveket majdan keresztülhúzhatja a mesterséges intelligencia térnyerése?

A vállalatvezetők 85 százaléka gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia néhány éven belül jelentősen megváltoztatja majd üzleti tevékenységét, ami nagyobb hatást válthat ki, mint az internetforradalom.

Hogyan érinthet ez Téged?

Belátható időn belül a dolgozók fele új munkát kereshet, illetve a ma még a fiatalok körében divatszakmának számító lehetőségek a munkaerőpiacra való kerüléskor már a köd homályába veszthetnek, mivel megvan az esélye, hogy azt nagy valószínűséggel át fogja venni egy robot.

S bár emberi képességek nélkül a mesterséges intelligencia, digitalizáció sem életképes, az tény, hogy a munkahelyeken egyre nagyobb szerepe lesz és komoly hátrányt szenved az, aki ezt nem veszi figyelembe.

 

A McKinsey&Company: Átalakuló munkahelyek: az automatizálás hatása Magyarországon című tanulmányában megjegyzi, hogy „2030-ig az automatizálás Magyarországon 1 millió munkahelyre fog érdemi hatást kifejteni a mérsékelt ütemezési forgatókönyv alapján”, és kifejti, hogy „Az automatizálás jelentősen növelheti a magas színvonalú szolgáltatások iránti keresletet – például az oktatásban, a pénzintézeteknél, az egészségügyben vagy a vendéglátóiparban. A magas minőségű szolgáltatásokban jól képzett szakemberekre és vezetőkre van szükség, valamint olyan munkaerőre, amely magas szintű kreativitással, komplex problémamegoldó, társadalmi és interperszonális készségekkel rendelkezik. Ezen technológiák elterjedése új foglalkozásokat is fog teremteni, különösen olyanokat, amelyek az automatizált technológiák alkalmazásával, fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatosak.

Mivel az automatizálás tőkeigényes, a tőke szerepe is növekedhet az értékteremtésben. A politikai döntéshozóknak a fenti kockázatok kezelése érdekében együtt kell működniük a vállalkozásokkal és az oktatási intézményekkel.”

A kérdés alapvetően nem az, hogy milyen lehetőségek lesznek azok életében, akik néhány év múlva fontos döntést kell, hogy meghozzanak jövőjükkel, tanulmányaikkal kapcsolatban, hanem képességeik tekintetében mik azok a többletek, amik a munkaerőpiacra való lépéskor döntőek lesznek a kiválasztásnál.

Tehát az emberek munkájára szükség lesz, de egyre fontosabbak lesznek az olyan készségek, amivel mi, emberek rendelkezünk: mint a kreativitás, rugalmasság, csapatban való együttműködés, döntéshozatali képesség.

Nem nehéz előrevetíteni, hogy a munkaerő kiválasztásnál a munkáltatók számára a képesítések helyett egyre fontosabbak lesznek a készségeink, a munkáltatók kompetenciákat keresnek majd, s azt helyezik előtérbe a döntésnél, hogy a jelentkező képes-e alkalmazkodni a környezetéhez, és meg tudja-e tanulni azt, ami a munkája lesz.

Sokszor kritika éri azt, aki a sikerről látszólag általánosságban beszél, de zárszóként akkor is nehéz ennél jobban összefoglalni a fenti gondolatokat:

A sikerhez vezető úton óriási előnybe kerülnek a minél többféle készséggel rendelkezők, akik szívesen és hatékonyan tanulnak, motiváltak, és a változásokra kreatívan és rugalmasan reagálnak.

És itt lép képbe a SULIMOTIVÁTOR…

Szólj hozzá!