Analóg vagy digitális család?

Az „okos” családi légkör megteremtése okos szokásokkal kezdődik

„Az internet sok mindent nyújthat, de olyan honlap sose lesz, ami pótolja anyád társaságát.” (Tommy Orange)

Beette magát az életünkbe a digitális technika. Okos kütyük hevernek körülöttünk mindenfelé, és nem is az a gond, hogy hevernek, hanem hogy, állandóan a kezünkbe kerülnek és megragadják a figyelmünket. Nem tekintek a technológiára átokként, de érdemes lefektetni bizonyos szabályokat, korlátokat a családunkon belül, hogy ne az eszközök uraljanak minket, hanem mi őket.

Társas kapcsolatok. A gyerekek a kezdeti éveikben belecsöppennek a kis közösségeikbe és elindul a szocializációjuk. A bölcsi, ovi, majd iskola nagyszerű táptalaj a kommunikáció és a személyes interakciók fejlődéséhez. Ehhez hozzájárulhatunk mi is, illetve lépéseket tehetünk, hogy kilépjünk a telefonok általi rövid póráz szorításából. Miért ne beszélgethetnének a szülők a játszótéren vagy míg a gyerekek a táncórán vannak? Jobb, mint a mobil fölé görnyedni és nyomkodni. Nekünk is jót tesznek a hús-vér kapcsolatok és a gyereknek is jó példával járunk elő. Az is biztonságot nyújt a kicsiknek, ha az általa kedvelt pajtásaiknak a szüleit ismerjük, esetleg jóban is vagyunk velük.

Direkt és indirekt beszélgetések. Nem minden gyerek közlékeny. Érdeklődünk mi történt aznap és ő csak annyit válaszol: „semmi”. Ezzel a részéről le is van tudva a dolog. Sajnos néha a szülő részéről is. Szóra lehet őket bírni, csak nem ilyen direkt módon. Nekünk kell kreatívabb kérdéseket feltenni. Konkrétumokra kérdezni, mit evett meg ma, kivel játszott a legtöbbet, mit tanult. Sokszor ez is elég, hogy közlékenyebbek legyenek. De segíthet az is, ha valami közben elegyedünk szóba és nem kifejezetten csak beszélgetünk. Mondjuk séta közben vagy kirakózás, társasjátékozás alatt, mintegy másodlagosan ő maga kezd bele a napi történések mesélésébe. Teszi ezt lelkesen és külső kényszer nélkül. Ez máris egy nyomós indok, amiért megéri naponta leülni játszani a gyermekünkkel. A másik, hogy rögtön túl léphetjük a hazánkban átlagos napi 7 percet, amit egy szülő a gyermekével tölt. Egy harmadik meg a közös örömszerzés és élmény megélése. Sokkal meghittebb kapcsolatot épít, mint a tv nézés.

A cikket az alábbi linken olvashatja tovább:

https://legyjobbmindhalalig.blog.hu/2020/02/25/analog_vagy_digitalis_csalad

Szólj hozzá!